Határtalanul beszámoló 2025. június 3-6.
Hetedikes évfolyamunk június 3-án indult a Délvidékre. A terület múltjáról, történelméről már hallottak az előkészítő előadásokon, kipróbálták az Okosdoboz Határtalanul Barangoló Digitális Tartalomtár Vajdasággal kapcsolatos feladatait is, de a vidék, az emberek, a városok személyes megismerése a következő négy nap sűrű programja során valósult meg.
-
- nap: Már fél hétkor az iskola előtt gyülekeztünk. A határ átlépése után első állomásunk Zenta volt. Idegenvezetőnk, L. Majer Krisztina itt várt bennünket. A városháza hatalmas, késő-szecessziós épületében a tanácsteremben ülve kezdtük az ismerkedést a várossal, majd felkapaszkodtunk a toronyba. Megismerkedtünk a török idők végét hozó zentai csatával és a kilátóteraszról körbetekintintettünk a Tisza-parti városra. Búcsúzóul kipróbáltuk a város méltán híres fagyizóit és meglátogattuk a csata emlékművét a Tisza partján.
Következő megállónk Csantavéren volt. 1929-ben hatalmas, a római bazilikákra emlékeztető templomot emelt itt közadakozásból a falu lakossága. A színes üvegablakok játékos fényében hallgattuk meg a templom döbbenetes történetét.
Késő délután már Szabadka szecessziós utcáin sétáltunk: megcsodáltuk a zsinagóga épületét, a Raichle palotát, a palicsi villamost, Csáth Géza szobrát és a gimnáziumot, ahol Kosztolányi Dezső édesapja volt az igazgató. A városháza a magyaros szecesszió egyik kiemelkedő alkotása. A belépéskor ballagó diákokkal találkoztunk majd sok-sok lépcsőn felmásztuk a toronyba és élveztük a könnyű szellőt és a kilátást. Egy kis szabadidő után a szállásunkra mentünk és megvacsoráztunk. Jólesett a pihenés! - nap: Irány Temerin! A Kókai Imre Általános Iskola vendégei voltunk. Már több közös programunk is volt velük az elmúlt években, voltak a diákok között is akik nagy örömmel köszöntötték a régi ismerősöket. Az összetartozás napján közös sportprogamokkal vártak minket: volt foci, röplabda, tollas, ping-pong és sakk. Sziveri Béla igazgató úr köszöntötte diákjainkat, és egy kis eszem-iszom után kezdődtek a mérkőzések. Köszönjük a szíves fogadtatást és Gergely Tünde és Hromis Szilvia tanárnők szervezését!
Elzarándokoltunk Csúrogra az emlékhelyhez, a megrendítő történetek után imádkoztunk az áldozatokért és a megbékélésért. Törökbecsén a Link portán felfrissültünk, majd megnéztük a Művelődési Ház érdekes kiállítását: a hét és félezer éves neolitikumi emlékeitől az ezeréves Aracs templomáig. Mivel a templom romjai ma a szántóföldek között vannak, traktor vontatta kocsikon mentünk ki az enyhülő kánikulában. Link Lajos, aki a helyi kulturális élet fontos szereplője és fia voltak a traktorok vezetői. A templomrom mellett az árnyékban, a fűben üldögélve ismertük meg a környék történeteit. A hosszú nap végén jól esett a vacsora és a pihenés Szabadkán. - nap: Hosszú buszozás után csütörtök délben már a nándorfehérvári várba kapaszkodtunk fel. A mai Belgrád talán legbarátságosabb parkja a régi vár magaslatán terül el és rejti a nándorfehérvári diadal emlékkövét. Látványos kilátás tárul a szerb fővárosra. A régi várárokban a 20. század tankjai voltak kiállítva, a fiúk örömére. A belvárosi rövid szabadidő után tovább indultunk a lenyűgöző szendrői várhoz. Szendrő Duna mellett fekvő várában egy helyi történész érdekes angol nyelvű ismertetőjét hallgattuk meg (fordítással) majd bejártuk az öreg vártornyokat és várfalakat. Fordulatos története során például itt raboskodott Hunyadi János Brankovics György “vendégeként”, vagy itt esett el Kinizsi Pál is. Nem csoda, hogy gyakran használják a várat középkori forgatási helyszínként, lenyűgözőek a hatalmas bástyák és falak. Estére értünk Deliblátra, ahol megvacsoráztunk majd szálláshelyeinkre mentünk. Az estébe még egy focizás is belefért az egyik szállás mellett a helyiekkel.
- nap: A delibláti csárda udvarán a baromfiudvar lakóival, a kert végében a kecskékkel lehetett ismerkedni. A finom és bőséges reggeli után elindultunk már visszafelé. A cél Pétervárad erődje volt. Az erőd tetejéről körbepillantottunk, megcsodáltuk a Duna túlpartján Újvidéket, majd leereszkedtünk a híres kazamata-rendszer hűvösébe. A földalatti téglafolyosók útvesztőjében még egy benyomást kaphattunk arról, milyen meghatározó is volt ennek a vidéknek a történetében a török birodalom határán élni évszázadokig. Hazaindulás előtt betértünk még a gólyafészkeiről híres Roda bevásárlóközpontba Újvidéken. Hosszú buszút végén, élményekkel tele érkeztünk haza Budakeszire. Történelmi és kulturális utazásunk során sok érdekes élményben és találkozásban volt része a két hetedik osztálynak, megismertük a Kárpát-medence egy olyan részét, amiről eddig a legtöbben csak keveset tudtunk.
- nap: Már fél hétkor az iskola előtt gyülekeztünk. A határ átlépése után első állomásunk Zenta volt. Idegenvezetőnk, L. Majer Krisztina itt várt bennünket. A városháza hatalmas, késő-szecessziós épületében a tanácsteremben ülve kezdtük az ismerkedést a várossal, majd felkapaszkodtunk a toronyba. Megismerkedtünk a török idők végét hozó zentai csatával és a kilátóteraszról körbetekintintettünk a Tisza-parti városra. Búcsúzóul kipróbáltuk a város méltán híres fagyizóit és meglátogattuk a csata emlékművét a Tisza partján.
Köszönjük az előkészítő órákat tartó tanárok, Pelyachné Pingiczer Klára és Polereczkiné Erdei Melinda munkáját!
Köszönjük a temerini Kókai Imre Általános iskola tanárainak és diákjainak a kedves fogadtatást!
Köszönet a kísérőtanároknak: Vass Ágnesnek, Pitter Károlynak, Bednárik Imrének és Rácz Mátyásnak!
Joomla Gallery makes it better. Balbooa.com
